http://www.gazlap.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=254

Kedves OLVASÓM!

A következő pár sorban befejezem a kaktuszokat károsító gombabetegségek kitárgyalását, ezt követően pedig az állati károsítókra térek rá.

Fenésedés - levélfoltosság (Gloeosporium sp):
Ez a gombabetegség seben keresztül terjed, ezért seb-parazitának is nevezik.

A betegség tünete: a növényen különböző méretű, kerek, élesen elhatárolt, kérgesedő foltok jelennek meg, amik folyamatosan növekszenek. A megtámadott növény esztétikailag nem tetszetős. Az elhalt növényi részen a gomba sokáig életképes marad.

Védekezés:
Mint már említettem, ez a kórokozó sebeken keresztül fertőzi meg a növényt. A sebzést okozó rovarkárósítók elleni rendszeres védekezés az, amely megelőzésként szolgál. A betegség ellen alkalmazható a FOLPÁN 80 WDG (II)0,125 % -os vagy FOLPÁN 50 WP (II) 0,25 %-os oldata, de még jó a DITHÁNE M 45 0,2 % -os permetlé is. Javaslom, hogy amennyiben a fenti korokozó ellen végezzük a permetezést, akkor rovarölő szert is adagoljunk a permetléhez. Erről még a későbbiekben bővebben lesz szó.

A kémia védekezés mellett, a kaktusszal foglalkozó szakirodalom említést tesz még a következő beavatkozási módról is.
- A betegség folytán kialakult foltot kivágják, a sebfelületet fertőtlenítik (tiszta szesszel történő ecseteléssel), ezt követi az emlitetett védőanyag valamelyikével történik a sebkezelés, majd a végül sebfelület lezárása (pl.: sebviasszal) következik.

Varasodás (Diplodia opuntia):
Elsősorban az Opuntia nemzetségbe tartózó fajokat támadja meg.

Betegség tünete: az Opuntia külső szövetén, barnásszürke vagy sötétszürke, sárgás árnyalatú szegélyű, kerek foltok alakulnak ki. A foltok alatti növényi szövetek (néhány milliméter mélységig száradva) szétesnek. Megjelenhet olyan növényen, amelyiken sebzés történ (pl,: szívókárosító szúrása nyomán), de legyengült kaktuszon is.

Védekezés:
Ez a kórokozó is a elsősorban a seben keresztül jut be. Megelőző védekezés a legfontosabb, azaz a sebzést okozó kárósítók elleni rendszeres védekezés. A betegség első tüneteinek megjelenésekor a következő növényvédő szereket lehet felhasználni:

Növénypermetezés: réz tartalmú, hatóanyagú szerek valamelyikével (ASTRA 0,3 % oldata, CUPROXAT 0,3 % oldata, stb.).
A rezes hatóanyagú készítmények felhasználásánál arra tessék vigyázni, hogy a virágra permetlé ne kerüljön!

A sebeket, a beteg részeket a következő összeállítású permetlével ecseteljük:
Réz hatóanyagú készítmény + FOLPÁN 80 WDG (II) 0,125 % -os vagy FOLPÁN 50 WP (II) 0,2 % oldataik kombinációjával, 7 naponta.

A kaktusz féléken jelenleg ismert betegségekről adtam Önöknek tájékoztatást valamint a megelőzési, védekezési megoldásokról, ezek után áttérek az állati kárósítók bemutatására.

ÁLLATI KÁROSÍTÓK:
A kaktuszok föld alatti (gyökér) és a föld feletti részeit támadják meg. A földben élő károsítók kártételét csak akkor észleljük, amikor már a növényen a kezdeti elhalás tünetei jelentkeznek.
A növények föld feletti részein előbb tudjuk a kárósítók jelenlétét és az általuk okozott kár nyomait észlelni.
Megjegyzem: a dús tüskéjű (szörzetű) kaktuszokon, a kártétel nyomait nehezebb időben észlelni.

Az állati károsítók közül a leggyakrabban előfordulókat sorolom fel, de írásom végén említést teszek azokról is, amelyek a kaktuszokon ritkán vagy csak egyedi esetekben jelennek meg.

Gyökér károsítók - gyökérfonálféreg, viaszos gyökérpajzstetű:

Föld feletti növényi részek károsítói - kétfoltos takácsatka, lapos kaktuszatka, hosszúfarkú kószapajzstetű, apró kaktuszpajzstetű, rövidfarkú kószapajzstetű.

Alkalmi kárósítók: földi ászkák, meztelen csiga, üvegházi szöcske, földigiliszta, egér félék.

GYÖKÉR KÁROSÍTÓK

Gyökérfonálféreg (Meloidogyne incognita)
Az egész világon elterjedt faj. A dísznövények egyik legveszedelmesebb kártevője, amely a kaktuszoknál is gyakori. Az üvegházakban évente 10 - 12 nemzedék, szabadban 3-4 nemzedék fejlődik ki. A hím vékony és hosszúkás, 1,2 mm nagyságú, a nőstény citrom alakú, hossza alig éri el a 0,7 millimétert . A laza szerkezetű talajokat kedveli.

Károsítás tünete: a fertőzött növény lassan fejlődik, beteges, fonnyadt külsejű, majd idővel elhal. A gyökereken kisebb-nagyobb megvastagodást lehet találni. A férgek a megvastagodott részben élnek.

Védekezés: Elsősorban a megelőzésre kell ügyelni. A gyökérfonálféreg által elpusztított növényt meg kell semmisíteni (elégetés), szükség esetén a talajt is. A gyökérfonálférges talajt hő- vagy vegyszeres kezelésben kell részesíteni és a tartóedényről se feledkezzenek meg. A fertőtlenítés menetéről a „A nyár végi és ősz elejei növényvédelmi munkák” című részben igen részletesen írtam és ebben a sorozatomban a vírusokról szóló részben is ejtettem szót. Mindezek mellett még megemlítem a BASAMID 5 G talajfertőtlenítő szert, amely minden kaktuszt tartó számára elérhető.

Viaszos gyökérpajzstetű (Rhizoecus falcifer):
Hazánkban nem őshonos károsító, amely 1936 óta van jelen. Eredetileg szőlő és pálma gyökerein élt, de a pozsgás növények gyökereit is károsítja.

Károsítás tünete: A növény a fejlődésben megáll, súlyosabb esetben elpusztul. A tartóedényből kiemelt növény gyökerén és a gyökérlabda felszínén fehéres bevonat látható. (Ne tévesszék össze, a fuzáriumos gombabetegség tünetével!) A gyökér környékén pedig 2 - 3 milliméter nagyságú viaszos pajzstetvek láthatók.

Védekezés: A fertőzött talajt APPLAUD 25 WP 0,1 % os levével alaposan beöntözzük és ezt a fertőtlenítési eljárást 10 nap múlva megismételjük.

FÖLD FELETTI RÉSZEK KÁROSÍTÓI

Kétfoltos vagy közönséges takácsatka (Tetranychus urticae):
Nagy tápanyagigényű szívó károsító. A kaktusz féléken is megtelepszik. Kedvence elsősorban a fiatal növényi részek.

Károsítás tünete: a növény a fejlődésben lelassul, a szívások helyén parásodás alakul ki valamint az atka a tartózkodási helyét finom, pókhálószerű szövedékkel vonja be. A kárósító sárgás-zöld színű, hátán két sötétebb folt látható. Idősebb korában piros színűvé válik. Súlyos atkafertőzés a növény pusztulását is okozhatja. A sűrű, finom tüskéjű kaktuszok fiatal hajtáscsúcsi részeinél, a károsítás kezdeti tünetét nehéz észlelni. Csak akkor válik láthatóvá a károsodás, amikor az atkák már elszaporodtak. Ez igen veszélyes lehet a kis növésű kaktuszokra.

Védekezés: Arra törekedjenek, hogy a növényállomány atkamentes legyen. A kapott vagy vásárolt növény kártevőmentesítésére nagy gondot kell fordítani. Az új jövevényt 14 napos „karanténba” kell helyezni és érdemes növényvédőszeres kezelésben részesíteni.

Engedélyezett szerek: BIO SECT PERMETEZŐ SZER 2 % -os oldata, ennek SPRAY változta vagy FLUMITE 200 0,05 %-os oldata vagy VERTIMEC 1,8 EC (II) 0,025 %-os oldata.

A két védekezési idő között ne teljen el 7 napnál kevesebb és 14 napnál több. A szerek váltogatásával növelhető a védekezés hatékonysága.

Az atka gyérítés vegyszermentes megoldása, hogy a kaktuszokat időközönként megfürdetik (lezuhanyozzák), aminek következtében igen sok atka lemosódik a növényről.

Lapos kaktuszatka (Brevipalpus russulus):
Kizárólag csak kaktuszféléken él. Üvegházakban és lakásokban gyakran előfordul.

Kárósítás tünete: nem képez szövedéket, mint a közönséges takácsatka. Károsításakor növénytorzulás léphet fel. A többi tünete megegyezik a közönséges takácsatkáéval. A kárt okozó egyed 0,3 milliméter nagyságú, élénk rozsda-piros színű.

Védekezési megoldások megegyeznek a takácsatkánál leírtakkal.

Hosszúfarkú kószapajzstetű (Pseudococcus adonidum):
A trópusokról származó kárósító. A dísznövény kereskedésekben elterjedt, de üvegházakban valamint lakások dísznövényein is megél. A lédús dísznövényeket részesíti előnyben. Többnemzedékes faj.

Károsítás tünete: a kaktusz zöld részein fényes mézharmat látható, amelyen idővel korompenész telepedhet meg. A kárósító csoportosan szívogat. Ez a kártevő 3-5 mm-es, elleptikus alakú, test peremén nyúlványokkal. Teste végén egy pár hosszabb nyúlvány látható. Teste piros színű, fehér viaszszemölcsökkel borított. Helyváltoztató.

Védekezés: APPLAUD 0,1 %-os oldta vagy VECTAFID A/E 1 % -os oldata, BIO SECT PERMETEZŐ SZER 2 % -os oldata, vagy ennek a SPRAY változta, vagy BI 58 EC (II) 0,1 %-os oldata, vagy FYFANON EW (II) 0,15 %-os oldata.

A kezeléseket 10 -12 naponta, legalább 2 alkalommal meg kell ismételni.

Rövidfarkú kószapajzstetű.( Pseudococcus citri)
A hosszúfarkú kószapajzstetűnél írtakkal nagy részben megegyezik.

Különbség: a kárósító testének végén lévő egy pár hosszabb nyúlvány jóval rövidebb, mint rokonáé. Világossárga vagy sárgásbarna színű viaszos pajzsa van, szintén helyváltoztató.

Apró kaktuszpajzstetű (Diaspis echinocacti):
Hódító körútjára Közép- Amerikából indult, innen került a hazai rovarkárosítók népes családjába. Nálunk üvegházakban, lakásokban tud megélni az Opuntia és Echinocactus fajokon.

Kárósítás tünete: a növény részein fehér pajzsok tömege alatt élnek. Erős fertőzés esetén, a kaktusz a fejlődésben visszamarad. A pajzs fehér színű, kerekded, 2 milliméter átmérőjű, a kárósító teste sárga színű és körte formájú.

Védekezés: a hosszúfarkú kószapajzstetű elleni védekezésnél leírtakkal azonos.

ALKALMI KÁRÓSÍTÓK
Ebbe a csoportba azokról teszek említést, amelyek a kaktuszféléket csak ritkán illetve alkalmanként károsítják.

Földiászka (Oniscidae):
Nyírkos, párás helyeken, pincékben, üvegházakban él. A csírázó kaktuszmagokat rághatja meg.

Meztelen csiga (Mollusca):
Nedves körülményt kedvelő kártevő, amely a szabadban elhelyezett kaktuszokat odvasítja.

Üvegházi szöcske (Tachycines asynamorus):
Üvegházakban a kaktuszvetéseken okoz kárt. A csíranövényeket rágja meg. Sötétedés után táplálkozik.

Földigiliszta (Lumbrcidae):
A cserepes kaktuszok földjében hátrányos a jelenléte, mert a talajt túlságosan átlazítja.

Házi egér (Mus musculus):
A telelőhelyekre bevitt nagyméretű, húsos testű kaktuszok testébe járatokat rág.

Összefoglalva:
A kaktuszgyűjteményünkben csak olyan kaktuszt helyezzünk el, amelyről meggyőződtünk, hogy vírustól, mikoplazmától, gombabetegségtől valamint állati kártevőktől mentes. Ha ezt az egyszerű szabályt betartjuk, sok - sok kellemetlenséget előzünk meg vele.

A kaktuszfélék (pozsgások) permetezésénél felhasznált növényvédő szerekhez ajánlatos NONIT nedvesítő szert adni. Ez alól kivételt képeznek a réz tartalmú szerek valamint olajos készítmények (VECTAFID A/E, BIO SECT permetező szer).

A kaktuszok növényvédelméhez csak a dísznövényekhez engedélyezett növényvédő szereket alkalmazzák.
A permetezéseket tilos lakótérben végezni!

A kaktuszok növényvédelménél alkalmazott növényvédő szerek felhasználása előtt minden esetben olvassák át a csomagoló anyagon található előírásokat és ezeket a saját érdekükben mindig tartsák be!

Kardos Rezső
tanácsadó

Kapcsolódó cikkeink:
Kaktuszok, pozsgások növényvédelme I.
Kaktuszok, pozsgások növényvédelme II.