|
Ha kiváncsi vagy, hogy miért jobb a magvetés, mint a vegetatív szaporítás kattints ide!
Tanácsok a magvetéshez
A pont mikor egy kaktuszgyűjtő elhatározza, hogy
megpróbálkozik a kaktuszok magról történő szaporításával az egyik
legfontosabb forduló minden kaktuszos életében. Ezzel lezárul egy
kezdeti korszak és egy egészen új kezdődik. A magvetés a kaktuszosoknál
olyan, mint a politika vagy a foci: Mindenki ért hozzá és mindenkinek
meg van a saját külön bejáratú véleménye. Ezért is felhívom a figyelmed
arra, hogy az itt található leírás csak egy a sok egyéni vélemény közül.
Javaslom, hogy ismerj meg több vélemény/módszert is és próbáld is ki
őket! Csak a kísérletezés, a saját tapasztalatszerzés útján tudhatod meg
melyek azok a technikák, amelyek nálad is beválnak.
Én az alábbiakat javaslom:
A legfontosabb az elhatározás. Valóban
kaktuszokat akarsz vetni? Ez nem egy egyhetes hóbort. A kaktusz magoncok
sok törődést igényelnek. Nem lehet hetekre magukra hagyni őket, mint a
kifejlett növényeket. Ha egyszer belefogsz, akkor nem mondhatod, hogy
még sincs kedved. Minden évben mielőtt belefogsz a vetésbe gondold át,
hogy lesz-e időd és energiád foglalkozni vele. Mert legalább egy fél
évig biztos hogy napi szinten kell foglalkoznod a vetéseddel.
Ha elhatároztad, hogy kaktuszokat fogsz vetni,
ki kell választanod, hogy milyen fajokat szeretnél. Ha már régebb óta
gyűjtöd őket, akkor biztosan vannak kedvenc nemzetségeid, amelyekből
igyekszel minél többféle fajt és változatot begyűjteni. Ha még első
vetéseid egyikénél tartasz, akkor érdemes szakkönyveket és honlapokat
böngészve fotók alapján kiválogatni a neked tetsző növényeket. Később –
ha már tapasztalataid vannak a vetéssel – az alapján is válogathatsz,
hogy a módszered által biztosított körülmények között, mely fajok
produkáltak jó kelési eredményeket.
Ha kiválogattad, hogy mely fajokat szeretnéd
vetni, rendeld meg őket! Rendeléshez a lap alján találsz néhány
linkeket, melyek segítségedre lehetnek. Legegyszerűbb magyar forrásokból
rendelni. De a külföldi kertészetek választéka sokkal szélesebb.
Érdemes megnézned a honlapom egyebek rovatát is, mert nekem is szoktak
lenni eladó magjaim. Ezek vagy saját termésűek, vagy külföldről nagy
tételben rendelt magok, melyeknek csak egy részét használtam fel és a
maradékot kiporciózva továbbadom.
Ha megrendelted a magokat nincs más dolgod, mint várni és felkészülni.
A felkészülés alatt keverj megfelelő vető
talajt. Hogy milyen a megfelelő talaj? Erről (is) megoszlanak a
vélemények. Többek szerint a növényeket először teljesen steril közegbe
kell ültetni, és csak 1-2 hónap után kell áttűzdelni tápanyagban
gazdagabb talajba, mások szerint alapból olyan talajba vessünk, melynek
van tápanyagtartalma és csak ősszel pikírozzunk. (pikírozás: A kis
növények áttűzdelése, szétültetése).
Én azt vallom, hogy alapból olyan talajba
vessünk, melyben a növények őszig, vagy a lassú növekedésűek akár
következő tavaszig is kibírják.
Az én talajkeverékem felerészt kaktuszföldből,
felerészt perlitből áll. A kaktuszföld saját keverésű virágföldem és
rostált sóder 1-1 arányú keveréke. A perlitet pedig bármelyik tüzépen be
lehet szerezni. Tehát a magvetéshez használt közeg ¼-e jó minőségű
virágföld, ¼-e sóder, és ½-e steril kőzet (perlit).
Ezeket egy kisvödörben szépen összekeverem
egymással, míg az elkészült földkeverék teljesen egynemű nem lesz.
Miután megvan a föld, és megérkeztek a magok jöhet a… még nem a vetés,
hanem az adminisztráció. Készíts listát! Írd fel milyen magokat fogsz
vetni, és készít jegyzeteket a vetésről, melyből az esetleges kudarc
esetén tanulságokat vonhatsz le. Ilyenek az én fentebb található vetésinaplóim is. Ezekből sok mindent tudhatsz meg anélkül, hogy a növényeiden kéne kísérletezned.
A VETÉS:
Ehhez vetőedényekre lesz szükséged. Vetni szinte
bármilyen edénybe lehet. Ami fontos kritérium, hogy valahogy le kell
fedni őket a vetés első 1,5-2 hónapjába. Tehát vethetünk akár fedeles
edényekbe (pl: átlátszó fagylaltos doboz) de vethetünk hagyományos
cserepekbe is, ha valahogy le tudjuk fedni őket például egy üveglappal.
Én ez utóbbit ajánlom és alkalmazom. A fedőre azért van szükség, hogy
megfelelően páradús levegő legyen a vetemény számára. Tehát ha megvannak
a vetőedények, pakoljuk meg őket az elkészített közeggel. Ha frissen
kevert laza a közeg, akkor akár színig is tölthetjük az edényeket,
hiszen a felszívatás után úgyis összeseik majd annyira, hogy a szükséges
1-2 cm-es légrés meglegyen a föld szintje és a cserép teteje között.
Az edények töltésnél ügyeljünk arra, hogy a föld
egyenletesen legyen az edényekben. A legegyszerűbb, ha ujjunkkal
óvatosan megnyomkodjuk a tetejét. Ezután szívassuk fel az edényeket
vízzel. Mivel elég gyakori a páradús levegő miatt a penészedés, ezért
érdemes már ilyenkor tiszta víz helyett gombaölős oldattal felszívatni a
földet. Ez a felszívatás nem más, mint, hogy egy a vetőedényeknél
nagyobb másik edényt megtöltünk a bekevert gombaölős vízzel, és ebbe
állítjuk bele a vetőedényt kb. 30-40 másodpercre, amíg felszív belőle
annyit, amennyit tud.
Gombaölőnek a Dithane M45
nevű szert javaslom, mely szinte minden mezőgazdasági boltban kapható.
Én ezt használom, és nekem eddig bevált, de ez nem jelenti azt, hogy más
szerekkel ne lehetne hasonló, vagy akár jobb védelmet biztosítani a
növényeinknek.
Ha ez megvan, akkor szórjuk az elegyengetett
talajra magokat. Néhányan azt javasolják, hogy a magokat penészedés
ellen védjük csávázással is. Ez annyit tesz, hogy a magokat forgassuk
meg por formájú gombaölő-szerben, ezzel védőréteget alkotva körülötte.
Ez valóban jó megoldás lehet, de főleg a nagyobb magoknál. Az
apróbbaknál egyszerűen kivitelezhetetlen. Én személy szerint eddig nem
alkalmaztam a csávázást, de 2009-től tervezem kipróbálni a nagyobb magok
esetén.
Miután a magokat elhelyeztük az edényekben,
gondosan jelöljük meg, hogy melyik fajt melyik edénybe vetettük. Ez
fontos lehet a későbbi beazonosításhoz. Amennyiben nagyobb ültető
edénnyel dolgozunk, úgy felparcellázhatjuk az edényt és egy edénybe akár
több fajt is vethetünk. Miután az összes magot elvetettük takarjuk le a
vetésünket valami átlátszó fedéllel, hogy alaposan be tudjon párásodni.
A keléshez 20 fok körüli hőmérséklet szükséges, de ez fajfüggő is.
Javaslom, hogy április-májusban vess, és akkor nem lehet gond a
hőmérséklettel, s mire jön a tél, addigra a magoncok már elég nagyon és
erősek lesznek annak átvészeléséhez.
A vetést az első egy hónapban tartsd lehetőleg
lefedve (átlátszó fedéllel) és csak 2 naponta szelőzted. Ilyenkor
ellenőrizd, hogy minden rendben van-e. Ha esetleg penészedést
tapasztalsz, akkor azonnal alkalmazz gombaölő szeres kezelést! Ügyelj
arra, hogy a vetés folyamatosan nyirkos legyen. Nem kell, hogy tocsogjon
a vízben, de semmiképp se hagyd kiszáradni. Öntözni lehetőleg alulról
öntözd őket Ha már kipattant az összes mag és az apróságok már szépen
fejlődnek, (vetéstől számított 1,5-2 hónap), akkor leveheted a fedelet,
és kicsit szoktathatod őket a valódi élethez. Ilyenkor se hagyd csont
szárazra száradni a vetést, de most már nem kell, hogy folyamatosan
nedves legyen. Ha minden jól megy, a növényeid őszre megnőnek,
megerősödnek és át tudod őket ültetni. Amennyiben még nem nőttek
akkorára, hogy egymást zavarják, akkor hagyhatod őket az ültető edényben
jövő tavaszig, és csak akkor pikírozod szét.
A magoncok teleltetése:
Erről is megoszlanak a vélemények. Sokan azt
javasolják, hogy már az első évben is teleltessük a magoncokat, úgy
ahogy az idősebb növényeket. Én ezt csak akkor javaslom, ha valóban
szépen fejlődtek az év közben és elég nagyok ahhoz, hogy átvészeljék a
teleltetést, mely néha még a felnőtt növényeknek is túl nagy
megterhelés. Én a magoncokat az első télen a szobában szoktam
teleltetni. Itt magasabb a hőmérséklet és az öntözést se vonom meg
100%-ban tőlük.
Hát ennyi az, amit a kaktuszvetésről el tudok mondani.
Ha bármely kérdésedre nem kaptál választ, kérdezz rá a fórumban!
Mindenkinek sikeres vetést kívánok!
|
Kommentáld!