http://www.gazlap.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=253

Kedves Olvasóm!

Írásom második részében a kaktuszokat megtámadó gombás megbetegedéseket mutatom be.

GOMBÁS MEGBETEGEDÉSEK:
A gombabetegségek a kaktuszféléket is megtámadhatják a talajon keresztül közvetve, közvetlenül vagy levegővel szállított gomba spórával.

A talajon keresztül terjedő gombabetegségek a következők: Fuzáriumos megbetegedés, Fitoftórás rothadás, Helmitóspórium rothadás, Rizoktóniás dugványelhalás.

A levegővel szállított gombabetegségek a következők: Botritiszes betegség (Szürkepenész), Dreslerás betegség. Sajnos a talajon keresztül fertőző gombák is terjedhetnek ilyen módon is.

FUZÁRIUMOS MEGBETEGEDÉS (Fuzárium sp):
A kaktuszfélék egyik legelterjedtebb betegsége. A növény bármely részén jelentkezhet: a gyökéren, a húsos részeken és a virágokon is. Leggyakrabban általában a dugványokon jelenik meg.
A tünetek rendkívül változatosak lehetnek. A fertőzés kiindulása a sebzett növényi részen történik. A betegség a növények szállító szöveteiben tejed, aminek következtében a fertőzött részek megbarnulnak.

A hengeres kaktuszoknál a hajtások fertőzése a talaj magasságában vagy közvetlenül a talajfelszínhez közeli részeken kezdődik.
Tünete: külsőleg besüppedő, rózsaszínű foltok megjelenése. A hajtáson jól láthatók a beteg területek, amelyek sötét színűek, puhán rothadnak, korhadnak. A zöld részektől azonban nem különülnek el élesen. A hosszabb hajtású fajokon a beteg részek annyira befűződnek, hogy a hajtás ketté is törik.

A leveles kaktuszoknál (Rhipsalidopsis stb.) a fertőzés a gyökereken keresztül is bekövetkezhet. A hajtás dugványon néhány nap alatt kis, kerek, vörösesbarna, rothadó foltok láthatóak. Ez a fertőzés általában a fertőzött talajból indul ki valamilyen sebzésen keresztül. A beteg rész kezdetben vizenyős, mélyebb színű, később áttetsző lesz, majd leszárad. (Pozsgásoknál a vizenyős kórkép is ez!) A keletkező foltokban fehéres színű penész gyep jelenik meg, amelyben rózsaszínű területek is láthatóak. Amennyiben a fertőzés a gyökereken keresztül történik, a gyökerek elhalnak, az alsó hajtás részek fakulnak, lankadnak és összeszáradnak. Ezekben az esetekben szerencsére a megtámadott növény felső hajtásai kórokozótól mentesek, ezért ezeket fertőtlenített talajban ki lehet gyökereztetni.

A fuzárium gomba (Fuzárium ssp) talajlakó, spórái több éven át életképesek maradnak.

Védekezési megoldások:
Mindenek előtt a legfontosabb feladat a fertőzés bekövetkeztének megelőzése. A szaporításra használt talajt mindig fertőtlenítsük át és kizárólag ilyen talajba kerüljön a dugvány vagy a csávázott mag. A mag csávázására MYCOSTOP kerüljön felhasználásra 0,05 % oldatban, amelyben a mag legalább 10 percig ázzon. Nem árt, sőt ajánlatos, hogy a beteg növény (amely megsemmisítésre került) tartóedénye az említett fertőtlenítő szeres oldattal átmosásra kerüljön. A betegség észleléskor megkísérelhető (bár nem minden esetben hoz eredményt), hogy MYCOSTOP-os permetszeres lével a növény talaja beöntözésre kerüljön és a beteg növényt is permetezzük le a fenti oldattal. A kaktuszok (pozsgás növények) betegsége ellen alkalmazott növényvédő szerhez ajánlatos minden esetben nedvesítő szert (NONIT 0,15 %) is alkalmazni a jobb tapadás elősegítése érdekében.

Fontos! Dugványozást csak egészséges növényi résszel végezzünk!

FITOFTÓRÁS BETEGSÉG (Phytophthora sp)
Hasonló tüneteket okoz, mint a Fuzárium, azzal a különbséggel, hogy a rothadó részeken kialakult penészgyep finomabb hálózatú, amelyen nem észlelhetőek rózsaszínű foltok. A rothadó növényi rész kezdetben puha, sárgás színű, majd idővel megbarnul. A rothadás a talajjal érintkező növényi részből indul. A betegség felfelé halad és a beteg növényi részeken finom, alig észrevehető, pókhálószerű gombafonalak jelennek meg. Elsősorban a magoncokat, hajtásdugványokat támadja meg a betegség. A fitoftórás megbetegedés nedves körülmények között lép fel. A kórokozó a talajban, a talaj felületén vagy a növényi részeken is fenn tud maradni.

Védekezési megoldások:
Megegyezik a Fuzáriumnál írtakkal. Az alkalmazható növényvédő készítmények a következők:
Talaj beöntözésre: MERPÁN 80 WDG 0,15 %, vagy MERPÁN 50 WP 0,2 %, vagy DITHÁNE M 45 0,2 %

Zöldrész védelme: MERPÁN 80 WDG 0,15 %, vagy MERPÁN 50 WP 0,2 % vagy DITHÁNE M 45 0,2 %, vagy RIDOMIL DOLD MZ 68 WG 0,3 %,

HELMINTOSPÓRIUMOS ROTHADÁS (Helminthosporium sp)
Ez a kárósító is a fiatal növények gyökerét és a közvetlen föld feletti részeket támadja meg.

A betegség tünete: a zöld résztől sötétebb színű, zöldes-barnás, vizenyősnek látszó rothadás észlelhető. A rothadás gyorsan terjed. A rothadó részeken olajbarna színű, bársonyos bevonatú, ovális alakú penész gyep jelenik meg. A beteg növények végezetül elrothadnak és mumifikálódnak. Szakirodalom szerint következő fajták érzékenyek erre a gombabetegségre: Cereus, Euhiocactus, Echinopsis, Ferocactus,

Védekezés: teljes mértékben megegyezik a Fuzáriumnál leírtakkal.

RIZOKTÓNIÁS DUGVÁNY ELHALÁS (Rhizoctonia solani, amely Polifág kárósító csoporthoz tartozik.):
Az egyik leggyakrabban elterjedt betegség, 230 fajta növénynél észlelték, köztük sok dísznövénynél, így a kaktusz féléknél is . A betegség a dugványokat és a magról frissen kikelő növénykéket támadja meg.

A betegség tünete:
Dugványnál: a talajjal érintkező résznél barna-vörös penészgyep (micéliumbevonat) fejlődik. Kezdetben elszórtan barna, besüppedő elhalások figyelhetők meg, ezt követően a dugvány összetöpped, ráncosodik majd elhal.

Magból fejlődő csira növénynél: A fejlődő csirák a talaj felszíne alatt megbarnulnak, elrothadnak. A szikleveles növényl vagy egy-két leveles növényke szártöve vizenyősödik, opálos lesz, elvékonyodik, megbarnul, nedvesen rothad majd drótszerűen összeszárad. A növényke kidől, fokozatosan elhervad és megszárad.

A talajban ez a kórokozó is évekig életképes marad.

Védekezési megoldások:
Talajfertőtlenítés fizikai eljárással vagy növényvédelmi úton, a fentebb említett módszerrel.

Ha a rizoktóniás megbetegedést a dugványokon észleljük, akkor a következők valamelyikével öntözzük be a talajt. MERPÁN 80 WDG 0,15 %, MERPÁN 50 WP 0,2 %, DITHÁNE M 45 0,2 %. A megbetegedett töveket távolítsuk el és a helyét szintén locsoljuk be.

BOTRITISZES BETEGSÉG (Botrytis sp):
Ez is polifág károsító gombabetegség. A növényeket nedves, páradús környezetben támadja meg, illetve a túlöntözött talajú egyedeken is komoly károkat tud okozni.

Tünete: A növények külső részén először klorotikus sárgulás látható, majd a kórokozó a növény belsejébe behatol és ott rothasztja a növény szövetrendszerét. A rothadás súlyosságát jelzi, hogy besüppedt foltok jelenek a növény külsején, a növény belseje teljesen elfolyósodik és szürke színű penész bevonat jelenik meg rajta.

Védekezési megoldások:
A kaktuszféléknél kerüljük a túlöntözést! A magas páratartalmú helyeket rendszeresen szellőztessük!

A beteg növény mindig kerüljön megsemmisítésre, hiszen a gombás növények meggyógyítása lehetetlen. A betegség továbbterjedését tudjuk csak megakadályozni.

Megelőzésre alkalmazható készítmények:
BUVICID F 0,2 %, FOLPÁN 80 WDG 0,0125 %, FOLPÁN 50 WP 0,2 %, DISCUS DF 0,02 %

DRESLERÁS BETEGSÉG (DRECHSLERA SP):
Erre a betegségre a Cereus, az Echinocactus, az Echinocereus, az Echinops, a Ferocaczus, a Navajoa, a Rebutia, a Sclerocactus kaktusz nemzetségek fogékonyak.

Széllel terjedő betegség, amely sebzéseken keresztül fertőz. A fertőzés forrása maga a beteg növény.

A betegség tünetei: a fiatal kaktuszok bőrszövetén, a sebzések környékén, apró, gyorsan terjedő zöldes-barna, vizenyős foltok figyelhetőek meg, majd ezek az egész zöld felületre kiterjednek. A foltokban olajbarna penészgyep fejlődik. A fertőzött növény összetöpped majd elszárad. A betegség terjedését nagymértékben elősegíti a párás, meleg, szellőzetlen levegő.

A kaktusz dugványok az anyanövényről fertőződnek, ezért csak egészséges növényről történjen a dugványok szedése.

Védekezési megoldások:
Tartsuk a kaktuszokat alacsony páratartalom mellett!

A magokat DITHÁNE M 45 0,2 %, INDOFIL M 45 (II) 0,2 % -os vagy permetlében csávázzuk (a fentiekben írtak szerint).
A dugványokat viszont SYSTHÁNE MZ 0,3 % vagy SYSTHANE DUPLO 0,15 % -os, + DITHÁNE M 45 0,2 %, vagy + INDOFIL M 45 (II) 0,2 % os permetlé kombinációba mártsuk.

A lombvédelemnél az itt említett szerek egyaránt felhasználhatók.

Hangsúlyozom csak megelőzésre alkalmasak a növényvédő szerek. A beteg növények kerüljenek megsemmisítésre, a fertőzött talajjal együtt!

Megjegyzésként elmondom, hogy csak azokat a szereket említem meg, amelyek a növényvédő szerek engedélyezési okiratában, a dísznövények védelménél engedélyezve vannak!

A fentiekben a kaktuszfélék legismertebb gombabetegségeivel és az ellenük alkalmazható készítményekkel ismerkedhedtek meg. A következő részben a kisebb jelentőségű kórokozókkal valamint a rovarkárosítókkal fogok foglalkozni.

Kardos Rezső
tanácsadó

Kapcsolódó cikkeink:
Kaktuszok, pozsgások növényvédelme I.
Kaktuszok, pozsgások növényvédelme III.