http://www.gazlap.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=252

KEDVES OLVASÓM!

Igéretemhez híven, a kaktuszok növényvédelméről írtam egy cikksorozatot.

Előre jelzem és egyben elnézést is kérek, de sajnos az ide vonatkozó fotóanyagom, hiányos, ezért nem mindig tudom bemutatni a vonatkozó kárósító szervezetek kár- vagy kórképet. Mindezen túl, ajánlom kedves figyelmükbe az ide kapcsolódó régebbi írásaim tanulmányozását. Elsősorban „ A nyár végi és az ősz eleji növényvédelmi munkák” című sorozatomat. Ezekben a részekben meg lehet találni a tárgyalás alatt álló növényi kórokozókról vagy állati kárósítótokról szóló részletesebb tájékoztatásokat.

Bizonyára igen jól tudják, hogy a kaktuszok (szukkulensek, pozsgások) döntő többsége napfényes, meleg, száraz vidéken él, de megtalálhatóak mérsékelt égövi környezetben is. Nem szólva változékony alak gazdagságukról, nagyságukról valamint csodás virágzatukról.

Hazánkban a kaktusz nem őshonos növény és mégis az 1600 évek közepén - az akkori növényeket leíró könyvekben - már említést tesznek róluk. Jelenleg a hazai dísznövények között számtalan faja megtalálható. Sokan gyűjtik és tartják őket.

A kaktuszok növényegészségügyi problémáit (ahogy más dísznövényeknél is) két csoportra oszthatjuk.

Egyik csoport: tartási hibák.
Másik csoport: kárósító szervezetek által okozott problémák.

Tartási hibák, gondok:
Ahogyan a fentiekben is jeleztem, a kaktuszok nagy hányada a napfényes meleget és a szárazságot kedveli.
Ezeknél a növényeknél a tulajdonosok nem minden esetben veszik figyelembe a növény tartásához szükséges speciális igényeket, különösen ott nem, ahol számtalan szép szobanövény között egy - két kaktusz is megtalálható.

Alapvető tartási hiba a TÚLÖNTÖZÉS, aminek következtében a növény gyökérzete megfullad. Túlöntözés miatt gyakran másodlagosan gombakárósítók is fellépnek és a növény „kirothad”. A kaktuszokat mindig a fajtájukhoz igazítva öntözzék. Azt tanácsolom, hogy inkább szomjazzon, mint túl sok vizet kapjon. Ne feledkezzenek meg arról, hogy a kaktuszok alapvetően a szárazságkedvelő növények közé tartoznak. Túlöntözés esetén a gyökér rothadásán túl, a növény hajtásain vízzel teli óriássejtek is képződnek, melyek szárazabb körülmények között beszáradnak, elparásodnak. Ez a jelenség az atka kártételével is könnyen összetéveszthető.

További jó tanács: a kaktuszokat lehetőleg szobahőmérsékletű vízzel öntözzék!

Amint az már említettem a kaktuszok a fénykedvelő növények körébe tartoznak. A téli hónapokban kevés természetes fényhez jutnak, ezért a növények megnyurgulnak, szöveteik fellazulnak, színük halványabbá válik, virágzatuk nem fejlődik ki megfelelően vagy a virágok idő előtt el is halhatnak. A megnyurgult, laza szövetű növényeken könnyebben megtelepednek a szívó kárósítók vagy a gombabetegségek is. Tavasszal, amikor a téli teleltetőből a növények kikerülnek a szabadba, óvjuk őket a túl erős napfénytől, ugyanis, ha hirtelen erős tavaszi napfény éri őket, a növények zöld részein kisebb-nagyobb kiterjedésű, fehéres majd barnulásos elhalásos foltok alakulhatnak ki, amelyek akár tartósan is megmaradnak.
Érdekesség képpen megemlítem, hogy az Epiphyllum és a Phyllocactus fajoknál az erős napsugárzás hatásra a hajtások felső része megvörösödhet.

A páratartalomból fakadó tartási gondról nem írok, mert a lakásokban általában kevés a levegő páratartalma és ez a kaktusz tartásánál mindenképpen előnyt jelent. Ámbár vannak olyan fajok (Epiphyllum, Phyllocactus), amelyeknél a kevés páratartalom miatt virág elhullás fordulhat elő.

Növényegészségügyi gondok, problémák:
A kaktuszokon - ahogyan minden dísznövényen - különféle kárósítók telepedhetnek meg és károsíthatják őket.

Növényi eredetű károsítók: vírusok, mikoplazmák, gombák.

Állati károsítók: atkák, fonálférgek, levéltetvek, pajzstetvek, csigák, rovarok.

VÍRUSOK:
Kaktusz fehérfoltossága (Kaktusz X vírusa): A kaktusz gyűjteményekben általánosan elterjedő kór. Fő tünete: a növény a fejlődésben visszamarad, rövidebb életű, gyéren hoz virágzatot vagy már a bimbókat elhullatja. A leveles fajoknál halvány, bemélyedő foltok képződnek, melyek összefüggő fehéres beszáradó szövetrésszé folynak össze. Terjedése: szerszámokkal, vágóeszközökkel valamint a növény nedvével.
Védekezés: az állományból a fertőzött növény eltávolítása, megsemmisítése. A használt eszközök fertőtlenítése.

Kaktusz gyűrűsfoltossága (Opuntia vírus):> Leggyakrabban az Opuntia fajokon észlelhető, de az X vírussal együtt is fertőz a kórokozó. A fertőzés tünete klorotikus, gyűrűsen terjedő, egyre nagyobbodó folt.

Terjedése és a védekezési mód megegyezik a Kaktusz fehérfoltosságánál leírtakkal.

Kaktusz látens vírusbetegsége (Kaktusz-vírus 2):
Kevésbé ismert betegség, amelyet a fent említett két vírus mellett találtak meg. Elsősorban levéltetvekkel terjed.

Védekezés: a fertőzött növény megsemmisítése mellett, a levéltetvek elleni védekezés (ACTARA 25 WP 0,2 %) valamint a használati eszközök rendszeres fertőtlenítése (HYPO 1 % oldattal).

Szaguaro-kaktuszvírus (Saguaro-kaktuszvírus)
Európában, így hazánkban is az Opuntia fajon mutatták ki. A betegség tünete kívülről nem látható, csak vírustesztelés útján lehet kimutatni.

Terjedése: szerszámokkal, vágóeszközökkel és a növény nedvével.
Védekezés: A használati eszközök állandó fertőtlenítése.

MIKOPLAZMA (FITÓPLAZMA)
Kaktusz söprűsődés (Kaktusz- söprűsödés-mikoplazmája)
A fertőzött növényen számtalan oldalhajtás képződik, melyek a lapos levéltagú fajtáknál is gömbölyűek. Az ilyen jelenséget boszorkány-seprűsödésnek is nevezik.

Terjedése: oltás útján tejed, de rovarok is terjeszthetik.
Védekezés: hőkezelés, a beteg növény eltávolítása és megsemmisítése.

Virus és mikoplazma elleni védelem összefoglalása.
Nem egy alkalommal írtam, hogy csak megbízató helyről vásároljanak és fogadjanak el cserepes dísznövényeket, köztük kaktuszokat is. Ha betartják az említett alapszabályt, akkor elkerülhető, hogy a csodás és féltett dísznövény állományuk esetleg az új szerzeménytől megfertőződjön.

Nagy általánosságban: a dísznövénytermesztés területén a vírusok ellen nincs hatékony védelem csak a megelőzés. Megemlítem, ugyan létezik vírusmentesítési eljárás, de ez nem olcsó munkafolyamat. A magas költségek miatt csak az igen értékes növényeknél alkalmazzák. Az eljárás lényege, hogy a növény csúcsi részéből (ezekben még nem fordul elő a vírus) pár darab sejtet kimetszenek és ebből laboratóriumi körülmények között a vírusmentes növényt kinevelik.

A megelőzés közé tartozik a vírusterjesztők elleni (szívás által táplálkozó rovarok) rendszeresen növényvédő szeres védekezés.

Szintén a megelőzéshez tartozik a növényállomány rendszeres és tüzetes átvizsgálása. Amennyiben vírusra utaló kórképet észlelnek, az állományból azonnal távolítsák el a beteg egyedet, amelyet szükség esetén meg is kell semmisíteni.

A részletes részben több esetben említettem, hogy a vírus terjedését elősegíthetik a művelő- és vágóeszközök is. Ugyanis ezekkel, a vírussal fertőzött földdel vagy a növényi nedvvel is átvihető a kór az egészséges növényre. Ha rendszeresen fertőtlenítjük a kaktusz nevelésénél, szaporításánál használt eszközöket, akkor a vírus átvitelének lehetősége a minimálisra szintre csökkenthető.
Fertőtlenítésre HYPÓ 1 %-os oldatát használják. Megemlítem, ha az oltókést láng fölött kétszer áthúzzuk, megsemmisíthetjük vele a rajta lévő vírusokat.

Ne feledkezzenek meg arról sem, hogy a vírustól elpusztult növénynek még a földjét is meg kell semmisíteni. A tartóedényt az említett oldattal alaposan mossák át, sőt az sem árt, ha 1 óráig az oldatban áztatják.

A mikoplazma elleni védelem irányelvei megegyeznek a vírus védelemnél írtakkal.

Zárom ezt a részt, a következő részben a gombás megbetegedésről lesz szó.

Kardos Rezső
szaktanácsadó

Kapcsolódó cikkeink:
Kaktuszok, pozsgások növényvédelme II.
Kaktuszok, pozsgások növényvédelme III.